About This Book

A metafizika a látható világon túl a létezés legmélyebb kérdései felé visz el bennünket. Ez a filozófiai utazás áthidalja az ősi bölcsességet a modern tudományos kutatással. Arra hív bennünket, hogy mérlegeljük, mi van az érzékszervi észlelésünkön túl, és arra ösztönöz bennünket, hogy megbirkózzunk a lét szövetének vizsgálatával. Ezáltal magának a valóságnak a természetének mélyreható feltárását kínálja – mi az, mit jelent létezni, és mi alkotja a dolgok lényegét. Ahhoz, hogy elinduljunk ezen a monumentális úton, olyan nagy filozófusok gondolataival kell foglalkoznunk, akiknek intellektuális törekvései formálták a metafizikát. Ennek a filozófiai diszciplínának a gyökereit az ókori görögökig vezethetjük vissza. Az olyan gondolkodók, mint Parmenidész és Hérakleitosz, megalapozták a komplex metafizikai kutatásokat. Parmenides híresen azt állította, hogy a változás illúzió, és hogy a lét a maga legalapvetőbb értelmében megváltoztathatatlan és örök. Ezzel éles ellentétben Hérakleitosz azt hirdette, hogy minden változó állapotban van, és híresen kijelentette: „Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”. Ez a korai dialektika a létezés paradoxonjait fogalmazza meg: stabil konstrukciónak tekintsük az univerzumot, vagy dinamikus, folyamatosan fejlődő kárpit?